Somogyi András gusztustalan, fékevesztett kirohanásával végleg kiírta magát a közéletből
Elég volt! Meddig tűrjük még?
Búcsút mondok a nyilvánosságnak, ideértve a blogolást és a PKP vezetését.
„Búcsút mondok a nyilvánosságnak, ideértve a blogolást és a PKP vezetését. Az utóbbi bő három évben sok időt és minden mást áldoztam a polgári, liberális konzervatív gondolat, kultúra, és politika erősítésének, a megelőző húsz évvel együtt ennyire telt, elértem a korlátaimhoz.
A pártnak a saját elképzeléseim alapján már nem tudok nagyobb szolgálatot tenni, másra és másokra van szükség ahhoz, hogy az ország számára oly fontos nyugatias konzervativizmust tovább vigyék, és valódi politikai alternatívát faragjanak belőle. Hazánk nehéz évek elé néz. Történelme során nem először a polgári modernizációt hátráltató terméketlen nacionalizmus és egy hallatlanul cinikus politikai osztály markában vergődik, és hogy ismét ide jutottunk, az mindenki, azon belül pedig különösen az értelmiség soha le nem mosható felelőssége. A mélypont még messze, a kilábalás tartós lehetősége még messzebb. Magyarország olyan pályán mozog egyre gyorsabban, egyre kedvezőtlenebb nemzetközi környezetben, amelynek a veszélyei beláthatatlanok. És éppen, mivel így látom, nem is tehetek már többet hozzá a nemzet reménybeli felemelkedéséhez, noha másnak sem szólt több gondolatom az utóbbi bő három évben, mint ennek.
Nagyon nehéz döntést kellett hoznom, de új erőkre, az enyémnél hathatósabb elképzelésekre és hatékonyabb politizálásra van szükség a trend megfordításához. Köszönöm olvasóim, támogatóim, és a párt hősies csapatának bizalmát, és kérem a megértésüket. Biztos vagyok benne, hogy többre jutnak immár nélkülem, mint velem jutnának.”